Nem kezdeném azzal, hogy megint milyen rég írtam, ehhez már lassan hozzászoknak az olvasóim :) Azzal meg nem folytatom, hogy összefoglaljam az elmúlt egy évet, mert sosem végeznék, így csak címszavakban próbálom összeszedni a 2022-es év fő eseményeit és kicsit bővebben pedig a szeptembertől márciusig tartó fél évet.
Ez az évünk sem a bejegyzésekről, blogunkról szólt... kicsit talán le is lassultunk. Sokmindennek köszönhető ez, nem csak a csapból is folyó járványhelyzetnek. Nem mondom, hogy tétlenkedtünk, de inkább a saját démonjaikkal harcoltunk idén is. Vid rosszullétei elkezdtek javulni ugyan, de továbbra sem tudjuk az okokat és továbbra sem tudunk...
Sokat húztam megint az időt, vártam is valamire, meg nem is, aztán meguntam a várakozást és úgy gondoltam itt az ideje egy kis Vid helyzet aktualizálásnak, mert erről már régen szóltam bővebben.
Hónapokkal ezelőtt egy kedves anyabarátném összehozott Kerekesné Vincze Judittal, mert szerinte jól tudnánk együttműködni... :) Azt hiszem, ezt nagyon jól gondolta.
Remélem kedves olvasó, hogy van időd, mert ez nem lesz rövid :)
... és merülés... azután vagy újra veszel egy nagy levegőt, vagy víz alatt maradsz, amíg bírsz... és utána? Igen, jól sejtitek... vagy megfulladsz, vagy kopoltyút növesztesz. Én az utóbbira szavazok...
Huhh, hát nem is tudom mióta tervezem, hogy folytatom az evős témát... végre eljutottam odáig, hogy a számomra legfontosabb diéta könyvét újra a kezembe vegyem és elkezdjem átrágni. Biztos vagyok benne, hogy ha most újraolvasnám megint, akkor is találnék még benne új infót.
Túl jó blogger nem lennék, ha az írások gyakoriságát nézem... hetek óta tervezem, hogy leülök és írok pár szót Mexikóról, az őssejt-beültetésről meg úgy egyáltalán a tapasztaltakról, de csak nem tudtam időt találni rá.
Ígértem az újabb bejegyzést, de sokat késtem vele... valahogy olyan sebességgel száguldanak el mellettünk a napok, hogy észre sem veszem. Azt hiszem javítanom kell az időgazdálkodásomon :) Hol Keve beteg, hol Vid, de legalább az ünnepek nyavalyák nélkül teltek és az első hét bölcsi is.
Egy korábbi bejegyzés végén már említettem, hogy ha minden jól megy, mennek a fiúk a helyi bölcsibe. Ez az "álom" :) szeptember végén valóra is vált :) Na nem azért volt álom, hogy lepattintsam Őket, én pedig egy forró kád habos vízben egy pohárka finom Pinot Noirt szürcsölgessek délelőttönként ... mert vannak, akik így gondolják :D
