... és bele se gondolunk, hogy ez mennyire így van. Nem véletlen, hogy ezt a bejegyzést I. résznek címeztem, mert úgy érzem a több kicsi most mindenképp emészthetőbb lesz, mintha ideömlesztenék mindent étkezés/diéta témában.
Hihetetlen, hogy nem hallottunk róla korábban, de mindennek megvan a maga ideje... Amikor tavasz elején olvastam egy cikket a szlovéniai Dobronakról, pontosabban a falu határában húzódó erdőről és taváról, könnyes lett a szemem. Mindig meghatnak a sorsszerű találkozások. És hogy miért is gondoltam, hogy azonnal meg kell terveznünk egy utat?
Azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, akinek 48 óra/nap sokkal kedvezőbb megoldás lenne :) Ezt a kis szösszenetet is két hete tervezem, hogy megírom, de akárhogy erőlködtem, sose fért bele az időmbe...most meg pláne nem, de már muszáj.
Lassan vége a nyárnak ugyan, de a sok teendő mellett nehezen akadt időm az írásra.
Az első Olinek terápia után megkértek minket, hogy csináltassunk egy csípőröntgent Vidnek, hogy lássák, hogyan fejlődött eddig a csípője. Ez azért is fontos, mert bizonyos felszerelések nem alkalmazhatók mondjuk egy csípőficam vagy komolyabb deformitás esetén. Így is tettünk, majd az eredménnyel elmentünk egy gyermekortopéd szakorvoshoz.
Október óta intenzív terápiát kezdtünk Viddel Budapesten az Olinek Magyarország mozgásterápiás központban. Szuper fizioterapeuták, gyógypedagógus, teljesen más módszerek, mint amivel eddig találkoztunk. Az intenzív terápia lényege esetünkben, hogy blokkokban végezzük Vid hozzáállásától és terhelhetőségétől függően. Először két hetet voltunk heti 5...
... tényleg nem :) nem erősségem az írás, csak egy anyuka vagyok. De! Tudom, hogy sokakat érdekelnek a hétköznapok, sok információhoz juthat az ember, amiről még nem tudott, de értékes lehet számára. Vagy egyszerűen csak szeret mások életében kicsit részt venni. Bármi is az oka, rengeteg blog, blogger létezik és egyre népszerűbb ez az információs...
