Az vagy, amit megeszel... I. rész

... és bele se gondolunk, hogy ez mennyire így van. Nem véletlen, hogy ezt a bejegyzést I. résznek címeztem, mert úgy érzem a több kicsi most mindenképp emészthetőbb lesz, mintha ideömlesztenék mindent étkezés/diéta témában.

Nemrég osztálytalálkozóm volt, ahol a divatos mindenmentes táplálkozásról és az ezzel szemben álló, Vid számára is lényeges és szükséges "mindenmentes" táplálkozásról kezdtünk el beszélgetni. Itt jött a kérdés, ha már annyit bújtuk ezek miatt a könyveket, beszéltünk terapeutákkal, dietetikusokkal, miért nem írok erről is blogbejegyzést, hátha tudok vele segíteni másoknak is.

Egy biztos, hogy kevés olyan diéta van, amit még nem próbáltunk ki, hiszen Vid majdhogynem születése óta fennálló emésztési problémájára kerestünk mindig megoldást. Rengeteget olvastunk a témában, beszéltünk sok emberrel és mindig oda lyukadtunk ki, minden probléma a beleknél kezdődik... és ez nem valami új felfedezés. De nem ám...csak egyszerűen nem foglalkuzunk vele, mert nehéz megcsinálni, nehéz betartani, macerás és sokszor nagyon sokba is kerül. Mindemelett sokan úgy gondolják, hogy ez baromira nem így van, és edd amit megkívánsz, mert régen a parasztemberek is azt ették... Pedig már Hippokratész (Kr.e 460-370) is megmondta: az összes betegség a belekből ered.

Most a történelmi nagy felfedezésekbe az emésztés és pszichés állapot kapcsolata terén annyira nem mennék bele, de ami valahogy nekünk mindig egyértelmű volt, hogy ezek az állítások tényleg igazak, valahol belül mi is így gondoltuk, csak egyszerűen az orvosok nem foglalkoztzak vele. Ami azért elég dühítő is. Talán az első ilyen visszajelzés egy nagyon elismert, autistaspecialista Doktor Úrtól jött, akit Vid egy éves korábban látogattunk meg több szem többet lát alapon. Ő volt az, aki azt mondta, érdemes lenne kiprópálgatni bizonyos ételek elhagyását, hogy megnézzük van-e valami változás az emésztés, hangulat, reakciók terén. Mivel ez elég találgatásos alapon ment, sajnos nem sok mindenre jutottunk. Majd közel két éves volt Vid, mikor egy sokak által nagyon dícsért német természetgyógyász-orvos részére sikerült vért küldenünk, aki meglepően pontosan megnevezte Vid problémáit minden kórelőzmény nélkül. Ő volt a következő, aki azt mondta, hogy súlyos bélprobléma adja az alapot. Kaptunk is mindenféle cseppeket, amik az elején igen jónak bizonyultak, majd a mi butaságunk, hogy bizonyos párhuzamos kezelések hatására nem működtek jól tovább. De a lényeg a lényeg, elindultunk ezen a vonalon.

Sikerült olyan szakembereket találnunk, akik hasonlóan gondolkodtak és segítettek abban, hogy milyen vizsgálatokat lehet elvégeztetni azért, hogy esetleg speciálisabb bélproblémák, gyomorbajok is kiderülhessenek. Természetesen ezen vizsgálatok nagy része sem elérhető Magyarországon.... azt hiszem, ezen már senkisem csodálkozik. Sokan sokfélét mondtak, de ez a bejegyzés most annyira nem is erről szólna, úgyhogy ezek részletezését elhagyom. Inkább beszélnék azokról a dolgokról, amiket megismertünk, amik hasznosak és esetleg érdemes kipróbálni és kitartónak lenni bizonyos esetekben.

A bejegyzés I. részét azzal zárnám, hogy megemlítenék egy szerintem Mindenki számára olvasandó könyvet, akár van baja, akár nincs. Ez pedig a GAP-szindróma (Dr. Natasha Campbell-McBride MD, MMedSci, MMedSci) . Rettentő érdekes olvasmány, minden előzményt, minden kutatást, történelmi felfedezéseket leír az emésztés és pszichológia kapcsolatáról, illetve a GAPS diéta lényegéről, kivitelezéséről, betartásáról, várható eredményeiről. Így végezve a következő részt egyértelműen a GAPSnek szentelem, de azért egy-két mondat erejéig ismertetném, hogy miért is tartom mindenki számára jó olvasmánynak.

A könyv elején található orvosi következtetéseket, felfedezéseket, eredményeket olvasva csak megerősödött bennem a tudat, hogy mennyire fontos a megfelelő táplálkozás, főleg egy problémákkal küzdő embernek. Döbbenetes, hogy mennyire félvállról veszik ezt mindenhol, pedig a GAPS diéta betartásával például olyan autista, skizofrén betegek hagyhatták el napi gyógyszereiket, javították állapotukat és tűntek el "rossz szokásaik", akik már igencsak a súlyosan beteg kategóriába tartoztak és voltak életfogytiglani gyógyszerezésre ítélve. A diéta kifejezetten ezekkel a gondokkal küzdő embereknek lett kifejlesztve, azonban sok más betegség esetén is komoly eredményei lehetnek. 

Remélem sikerült felkeltenem az érdekődést, vagy legalább bogarat ültetni a fülekbe, hogy tényleg érdemes odafigyelni, nembeszélve, ha a gyermekeinkről van szó. Higgyétek el, nagyon sokszor megéri a fáradtságot!